Mike és Lisa iskolatársak voltak. Az egyetemen ismerkedtek meg, és jó barátok lettek. Rengeteget voltak kettesben, mindent együtt csináltak. Lisa a 4 év alatt egyre jobban megkedvelte Mike-ot, már-már szerelmes lett bele. Mike viszont csak haverként tekintett rá. A vizsgákra is együtt készültek. Lisa ekkor már tudta: beleszeretett a fiúba. Mike ebből az egészből nem vett észre semmit, nem is sejtette a dolgot. Lisának pedig nem volt hozzá elég bátorsága, hogy megmondja neki az igazat.

Az egyetem elvégzése után elváltak útjaik, céljaik másfelé sodorták őket. Azt hitték, soha többé nem találkoznak...

Teltek-múltak az évek. Mike időközben világszerte óriási népszerűségre tett szert a Linkin Park MC-jeként. A hír persze Lisához is eljutott. A lány érzései az idő múlásával mit sem változtak, még mindig ugyanúgy szerette Mike-ot, sőt, ez a szerelem évről-évre egyre tébolyítóbbá vált.

Egy nap Lisa számára váratlan dolog történt: mint minden reggel, most is átlapozta az aznapi újságokat egy kávé mellett, és hirtelen megakadt a szeme egy cikken. A címe ez volt: „Mike-nak barátnője van!”. Dühös tekintettel és ziháló tüdővel olvasta végig a szöveget. „A Linkin Park énekese, Mike Shinoda nemrég fedte fel a sajtó előtt, hogy barátnője van ..... állítólag már el is jegyezték egymást Annával. Mi még semmi biztosat nem tudunk, de az kétségtelen, hogy Mike és Anna nagyon boldogok együtt.”.

Lisa vérben forgó szemekkel meredt a sorokra.

- „Eljegyzés”? „Boldogok”? – tajtékzott, és széttépte az újságot.

Még napok múlva is a cikk hatása alatt volt. Egyszerűen nem tudott beletörődni, hogy Mike egy másik lánnyal jár, egy másik lányt szeret. Napról-napra egyre őrültebben szerette a fiút, és egyre jobban gyűlölte Annát. Ez az érzés már a rögeszméjévé vált. Néha az járt a fejében, hogyan tudná őt megölni....

Lisa állapota folyamatosan rosszabb lett, másra nem is gondolt, csak Mike-ra és a gyilkosságra. Tudta, hogy csak úgy lehet az övé a srác, ha Annát eltávolítja a közeléből. Ez pedig egy módon lehetséges: ha megöli a lányt.

Emellett az elhatározás mellet maradt. Egy hét alatt eltervezte, mit hogyan fog csinálni vasárnap este. Kérdezősködött, kutatott, megkereste Mike házát, beszerezte az akció végrehajtásához szükséges eszközöket, és kész tervvel indult neki a vasárnap reggelnek. Éjfélkor aztán útra kelt. Nyugodt szívvel ment végig az utcákon, mert tudta, ha megteszi, amit meg „kell” tennie, végre boldog lehet – Mike-kal. Akkor is higgadt maradt, amikor megérkezett a házhoz. Akár a profi betörők, lyukat vágott az ajtó üvegén, és benyitott.

A ház belül még gyönyörűbb volt, mint kívül. Bőr ülőgarnitúra, üvegasztal, plazmatévé, és egyéb drága holmik, a falakat pedig – természetesen – arany- és platinalemezek borították Mike rajzain és a felbecsülhetetlen festményeken kívül. Lélegzetelállító látvány volt! Lisa azonban nem merengett sokáig itt, hisz fontos dolga volt: végrehajtani a „küldetését”. Óvatosan a lépcsőhöz osont, és apró mozdulatokkal elkezdett felfelé araszolni rajta. Mikor felért a tetejére, nagy levegőt vett, és a hálószoba felé vette az irányt. Nem érzett se félelmet, se izgalmat, nem vett erőt rajta a düh, amit Anna iránt érzett – nyugodt maradt ebben a pillanatban is. A hálószoba ajtaja előtt halkan elővette a kendőt és az üvegcsét, aztán a folyadékkal bőségesen átitatta a rongyot, és belépett a szobába.

Aznap este nagyon sötét volt, szokatlanul sötét. Csak a csillagok ragyogtak az égbolton valami különös, homályos derengéssel. Az ablakon tehát nem sok fény szűrődött be, így Lisa alig látott valamit. Azonban észrevette az ágy körvonalait, és elindult az áldozat felé.

Mike és Anna békésen aludtak, egymás karjaiban. Lisa, amint meglátta ezt a két összegabalyodott takarógombócot, elvesztette higgadtságát. Belül már őrjöngött, dühöngött. Próbált uralkodni magán, de ezt csak nagy erőfeszítések árán tudta elérni. Szapora lélegzettel látott neki a feladatnak.

Elővette a kendőt, és nagyon óvatosan - nehogy felébressze Mike-ot - Anna szájához tapasztotta.

Miután meggyőződött róla, hogy sikeresen elkábította a lányt, nagy nehezen kiszabadította Mike öleléséből. Hogy ne csapjon zajt, felvette az ölébe, és letette a padlóra, az ágy mellé. Ezután előrántotta a tőrt, és minden dühét, indulatát, gyűlöletét egy helyre összpontosítva Anna szívébe döfte.

Elégedett, kaján vigyor jelent meg ekkor Lisa arcán. Végre! Végre halott! Erre várt már jó ideje. Őrült lelke így végül megnyugodott.

Levette a kabátját, és bemászott Mike mellé az ágyba. Szorosan átölelte őt, érezte a teste melegét... Kimondhatatlanul boldog volt ekkor. Mike is átölelte őt – de észrevette, hogy a lányon nem selyem hálóing van, mint Annán, hanem valamilyen más anyagú ruha. Ez a felismerés keltette fel őt.

Mike kinyitotta a szemét. Néhány másodpercig álmosan csillogó szemmel pislogott Lisára, aztán mikor kitisztult előtte a kép, hirtelen felült, és kiabálni kezdett:

- Ki vagy te?! Mit keresel itt?!....Hol van Anna?!

Lisa elcsigázva nézte őt, meg sem hallva a kérdést. Őrülten boldog volt – szó szerint.

- Válaszolj már! Ki a franc vagy te és mit keresel itt?! – dühöngött.

Mike ledobta a takarót, kimászott az ágyból és felkapcsolta a villanyt.

Ebben a pillanatban vette észre az ágy mellett fekvő holttestet. Azonnal odarohant hozzá, és a látványtól térdre rogyott.

Csak ezután nézett Lisára. Most ismerte meg őt.

- Te?!....Hogy tehetted ezt?...

Iszonyúan ideges lett. Felpattant a földről és nekiesett a lánynak.

- Te rohadék! Miért ölted meg?! Miért?! Miért?!....

Legszívesebben megfojtotta volna Lisát. Amikor kissé megnyugodott, abbahagyta az ordibálást. Csak ült mozdulatlanul az ágyon és üveges tekintettel bámulta földön fekvő szerelmét. Sírt. Patakokban folytak a könnyei...

- Hogy voltál képes erre? – suttogta Mike elkeseredetten, miközben még mindig Annát nézte. – Éveken át jó barátok voltunk, és te most mégis ekkora fájdalmat okozol nekem?

Lisára pillantott. Tekintetéből sugárzott a szomorúság és a düh.

A lány ekkor értette meg, mit tett. Most fogta fel, hogy mennyi bánatot okozott ezzel Mike-nak. Kegyetlenül megölt egy embert, ráadásul azt, aki Mike-nak a legfontosabb volt a világon. Pedig ő csak boldog akart lenni. Hisz nem volt más választása, ezen az egy módon visszaszerezni a szerelmét.

Tébolyodottan járkált fel – alá a szobában. Néha leült, aztán újra felállt.

A csendet Mike üvöltése törte meg.

- Takarodj! Tűnj el a házamból! Most azonnal!!!

Lisa azonban nem hallotta a szavait. Mégis engedelmeskedett neki, mivel tudta, hogy minél előbb el kell mennie innen. Nincs más megoldás számára, csak a menekülés. De nem a rendőrség elől akart elfutni, hanem saját maga és a szörnyű tette elől. Kapkodva felállt, és eszét vesztve kirohant a szobából. Hármasával szedte a lépcsőfokokat. A földszintre érve feltépte az ajtót, és kiszaladt az utcára. Azt sem tudta, merre, csak futott, futott az éjszakában...

Mike továbbra is mozdulatlanul ült az ágyon, és könnyes szemekkel nézett maga elé. Anna halott. Ezt lehetetlen volt számára feldolgozni. Ez volt a legnagyobb csapás, ami érhette őt élete során. Ürességet érzett belül, és a lelkére mérhetetlen fájdalom nehezedett. Most a lányra nézett. Leült élettelen teste mellé a földre, és megfogta a kezét.

- Örökké szeretni foglak, Anna. – mondta és még utoljára megcsókolta.

Lisa sem tudta soha többé kitörölni az emlékezetéből az aznap este történteket. Mindig Mike arcát látta maga előtt, ahogy halott szerelmét siratja. A lányt, akit ő ölt meg...

Írta: lpfan_tt