Dance Of Death

Mesélek egy történetet, mely hátborzongató
Egy olyan, dologról, ami saját szememmel láttam.
Egy éjjel ábrándoztam az Örökmezőkön.
Ittam egy pohárral, de nem többel.

Motyogtam magamban, élveztem a holdfényt
Bámultam a csillagokat
Nem tudtam, hogy egy lény, közel hozzám
Lesi minden mozdulatom
Féltem és térdre estem
Ahogy valami rohant a fák között
Elvitt egy szentségtelen helyre,
Itt lettem kegyvesztett.
Megigéztek, hogy csatlakozzam hozzájuk,
Hogy a halottakkal táncoljak.
Követtem őket a tűzkör közepébe,
A közepéig vezettek.

Mintha az idő megállt volna,
Lebénultam és féltem,
Menni akartam,
A tűz lángja nem okozott nekem fájdalmat,
Ahogy a parázson lépkedtem,
Amint éreztem, transzba estem,
És szellemem elhagyott.

És ha valakinek volt esélye
Hogy tanúja legyen, mi történt velem,
És táncoltam,
És ugráltam,
És énekeltem velük együtt.
Mindnek halál tükröződött a szemében,
Élettelen alakok,
Élőhalottak voltak mind,
Fölszálltak a Pokolból.

Ahogy táncoltam a halottakkal,
Szabad szellemem nevetett és leereszkedett hozzám.
Azt hittem, élőhalott testem csak táncolt a Halál kerekén.
Mígnem az idő nem egyesült,
Ahogy szellemem visszaszállt belém.
Amikor újra éltem,
Szellemek csatlakoztak hozzám.

Amikor az égre néztem,
Figyelmük elhárult rólam.
Mikor már nem néztek rám,
Ez volt az a pillanat, mikor elmenekültem.
Teljes erőmből futottam, szelet csapva magam mögött,
Egyetlen dolog járt a fejemben: egyenesen előre!

Mikor tudod, hogy itt az idő,
Fölkészülsz,
Elmondod utolsó búcsúd és iszol egyet utoljára,
Mondasz egy imát.

Amikor hazudsz álmodban,
Amikor hazudsz ágyadban,
Amikor felébredsz álmodból
És táncolsz a halottakkal.

A mai napig nem tudom, miért engedtek el
De soha nem fogok újra táncolni, amíg nem táncolok újra a halottakkal….