Nothing else Matters

Oly közel, nem számít mily távol
Nem lehet sokkal távolabb a szívtől
Örökké bízz meg azokban, akik vagyunk
A többi nem számít

Sohasem nyíltam meg így
Az életünk a miénk, a saját módunkon éljük
Nem csak úgy mondom ezeket a szavakat
A többi nem számít

Bízz abban, hogy keresek és megtalálom benned
Minden nap hoz valami újat
Nyílt szívvel fogadd a különböző nézeteket
A többi nem számít

Sohase törődj vele, mit tesznek
Sohase törődj vele, mit tudnak
Mert én tudom

Oly közel, nem számít mily távol
Nem lehet sokkal távolabb a szívtől
Örökké bízz meg azokban, akik vagyunk
És a többi nem számít

Sohase törődj vele, mit tesznek
Sohase törődj vele, mit tudnak
Mert én tudom

Sohasem nyíltam meg így
Az életünk a miénk, a saját módunkon éljük
Nem csak úgy mondom ezeket a szavakat
A többi nem számít

Bízz abban, hogy keresek és megtalálom benned
Minden nap hoz valami újat
Nyílt szívvel fogadd a különböző nézeteket
A többi nem számít

Sohase törődj vele, mit mondank,
Sohase törődj vele, milyen játékot játszanak
Sohasem törődöm vele, mit mondanak
Sohasem törődöm vele, mit tudnak
De én tudom

Oly közel, nem számít milyen távol
Nem lehet távolabb a szívtől
Mindig bízz meg abban, akik vagyunk
Nem, a többi nem számít

One

Nem tudok semmire sem emlékezni
Nem tudom, hogy ez álom vagy valóság
Mélyen legbelül úgy érzem, hogy sikítani tudnék
Ez a borzasztó csönd megállít

Elegem van ebből a harcból
Felébredek, de nem látok
Nem sok, amit hátrahagyok magamból
Semmi sem valódi, csak a fájdalom

Tartsd vissza lélegzetem, mivel kívánom a halált.
Kérlek, Istenem, ébressz fel

Visszatérve a kezdethez, ez sokkal valódibb
Az élet lüktetése, amit bizonyára érzek
De nem látom előre, hogy felfedjem
Nézz az időre, amikor élni fogok
A cső táplált, amit belém szúrtak
Csak hadi újdonságként
Gépekhez kötöttek, hogy életben tartsanak
Vedd el ezt az életet tőlem

Tartsd vissza lélegzetem, mivel kívánom a halált.
Kérlek, Istenem, ébressz fel
A világ forog, én csak egy vagyok
Ó, Istenem, segíts nekem, vedd el a lélegzetem, meg akarok halni
Ó, kérlek Istenem, segíts

A sötétség
Fogva tart engem
Minden, amit látok
A teljes rémület
Nem tudok élni,
Nem tudok meghalni
Csapdába estem magamban
A testem az én fogva tartó cellám

A taposóakna
Elvette a látásom
A szavaim
A hallásom
A kezeim
A lábaim
A lelkem
Itt hagyott ezzel az élettel a Pokolban

Unforgiven

Friss vér születik a földön
De gyorsan elfojtják
Át az örökös fájdalmon; szégyenen
A fiatal fiú megtanulja a szabályokat

Idővel becsapják a gyermeket
A bűnbak rosszat tett
Megfosztották a gondolataitól
A fiatal férfi küzd ezért és
a tudásáért
Híven a saját esküjéhez
Az sohasem ettől a naptól
Az akaratát el fogják venni

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Soha sincs,
Sohase látszik
Nem látszhatott, ami ott lehetett

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Sohase szabad,
Sohase én,
Így elneveztelek (téged) ’meg nem bocsátottá’

Annak szentelik az életüket
Hogy irányítsák az övét
Próbál a kedvükre tenni
Ez az elkeseredett férfi ő
Mindvégig az életében ugyanabban
A változatlan csatában él
Ebben a harcban nem nyerhet
A fáradt ember, akit ők látnak nem törődik semmivel
Az öregember azután felkészül
A szánalomra méltó halálra
Az öregember itt én vagyok

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Sohasincs,
Sohase látszik,
Nem látszhatott, ami ott lehetett

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Sohase szabad,
Sohase én,
Így elneveztelek (téged) ’meg nem bocsátottá’

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Sohasincs,
Sohase látszik
Nem látszhatott, ami ott lehetett

Amit éreztem,
Amit tudtam,
Nem látszott át azon, amit mutattam
Sohase szabad,
Sohase én,
Így elneveztelek (téged) ’meg nem bocsátottá’

Sohase szabad,
Sohase én
Így elneveztelek (téged) ’meg nem bocsátottá’

Megcímkéztél engem
(Így) meg foglak bélyegezni téged
Így elneveztelek ’meg nem bocsátottá’

Sohase szabad,
Sohase én
Így elneveztelek ’meg nem bocsátottá’

Megcímkéztél engem
(Így) meg foglak bélyegezni téged
Így elneveztelek ’meg nem bocsátottá’

mama said

Mama, ő jól tanított engem,
Mondta, mikor fiatal voltam
„Fiam, az életünk nyitott könyv
Ne zárd, be mielőtt elkészül”
„A legfényesebb láng ég el a leggyorsabban”
Ezt, amit hallottam tőle
A fiú szíve az anyáé,
De meg kell találnom az utam

Engedd a szívem,
Engedd, hogy a fiad nőjön
Mama, engedd menni a szívem
Engedd, létezni ezt a szívet,
Igen, még

Lázadó az új nevem
Vad vér az ereimben
Kötényzsinór a nyakam körül
A jel, hogy még megmaradjon
Elhagyta a házunkat fiatal koromban
Amit hallottam rossz volt,
Sohasem kértem megbocsátást,
De amit mondtam, az megtette

Engedd a szívem,
Engedd, hogy a fiad nőjön
Mama, engedd menni a szívem (vagy)
Engedd, létezni még ezt a szívet,

Sohasem kértem tőled,
De sohasem adtam,
De te itt hagytad az ürességet, most magammal viszem a síromba
Sohasem kértem tőled,
De sohasem adtam
De te itt hagytad az ürességet, most magammal viszem a síromba
Így engedd létezni még ezt a szívet

Mama, most hazajöttem,
Nem teljesen az vagyok, akit kívántál
De egy anya szereti a fiát
Kimondatlanul segíts nekem létezni
Elveszem a szereteted, hogy elfogadj
És minden szót, amit mondtál nekem,
Szükségem van köszöntő karjaidra,
De csak hideg köveket látok

Engedd a szívem,
Engedd, hogy a fiad nőjön
Mama, engedd menni a szívem vagy
Engedd, létezni még ezt a szívet,

Engedd a szívem elmenni
Mama, engedd a szívem elmenni
Sohasem engeded el a szívem
Így engedd, hogy még létezzen

Sohasem kértem tőled,
De sohasem adtam
De te itt hagytad az ürességet, most magammal viszem a síromba
Sohasem kértem tőled,
De sohasem adtam
De te itt hagytad az ürességet, most magammal viszem a síromba
Így engedd létezni még ezt a szívet