111. Gone

Elmentem Buffyhoz. Reggel. Nos, valójában az öngyújtómat kerestem. Hagyhattam akár itt is. Nem mintha olyan őrült fontos lenne az az öngyújtó... de el akarok menni Buffyhoz.
Szóval épp reggeli készülődés ment. Mindegy. Egyedül maradtam Buffyval. Már megint kiakadt attól, hogy lesziviztem. Szivi... na igen, hívhatom őt másképp is... hívhatom akárhogy... közel léptem hozzá, és a haját símogattam... imádom a haját... gyönyörű, olyan hosszú, csak simogatni akarom, bele akarok túrni... A combjához értem, és lassan egyre följebb csúsztattam a kezem... aztán megéreztem, hogy van valami a zsebében... nem volt nehéz kitalálni mi az... és akkor belépett Xander. Oh, persze jól leoltott, hát igen, látszik nagyon le van még maradva...
Buffy gyorsan elhúzott, Dawnt küldte a suliba, addig én elhelyezkedtem a kanapén. Erre látom, hogy jön befelé valami csaj. Aki rögtön vőlegénynek nézett, hízelgő... Gyorsan felhomályosítottak, hogy valami gyerekfelügyelő vizsgáló vagy mi a halál az, kb leesett mit keres itt. Gyorsan mondanki kezdtem, hogy Buffy milyen jó anya, meg hogy hazaküldte Dawnt amikor túl sokat lógott a kriptában... aztán leesett, hogy ezt nem kellett volna, dehát ez van, nem vagyok igazán képben abban, hogy ma mi számít normálisnak...  Buffy persze jól kibeszélte magát a zűrből, aztán elküldött. Nem mentem el, elbújtam a szomszád szobába. Buffy egy órán keresztül magyarázta a pokróc-cuccot velem kapcsolatban, hát xar ügy. Nem mondott valami bíztató dolgokat az a csaj, nagyon nem... Buffy már jó messzire elküldött volna engem, de volt még nála valamim... a falhoz löktem, és közel húzódtam hozzá. Látom, ahogy elenyészik minden ellenállása. Élvezem ezt nézni... ha nem húzódnék el tőle, ő sem tenné. Megint a combjához nyúltam, de nem akartam tőle semmit. Kivettem az öngyújtót a zsebéből. Aztán elhúztam. Édes kis hajasbaba...
A kriptámban ültem, és a tvt bámultam. Valami vacak verekedős, véres filmet. A vér említésére hirtelen rájöttem, hogy éhes vagyok.  hűtőhöz mentem és elővettem egyet a tartalék vérbefőttek közül [:-)]. Amikor is meghallottam, hogy valaki belép az ajtón. De nem láttam semmit. Nahát, mondhatom pompás na kellett nekem még ide egy szellem... nem tudna valaki élőt ijesztegetni? De csak nem ment el, hallottam, ahogy mozog körülöttem. Rájöttem, hogy hol van, és odaütöttem, de megragadta a kezem, és a falhoz rántott. Szétnyitotta a felsőmet, és éreztem az érintését végig bőrömön... huh... rögtön rájöttem, hogy ki az. Buffy!
Nem tudom mi történt vele, de nem is volt időm ezzel törődni... mondhatni elég kiszolgáltatott voltam, mivel én nem láttam őt, de ezt élvezem... végigvergődtünk az egész szobán, nemtom maradt-e egyáltalán olyan tárgy, ami sértetlen maradt... Szépen szakaszonkét minden ruhámból kihámozott, én is próbáltam az övéiből, aztán mégis csak az lett belőle, hogy ő vette le... Mondhatni zavaró volt, hogy nem láttam azt, akivel épp szeretkeztem... de... Így is minden tökéltes... volt, aztán belépett Xander. Oh, de cink! Gyorsan kitaláltam, hogy éppen fekvőtámaszozom... na igen, csöppet sem volt félreérthető... Szal csak azt kérdezte, hogy nem láttam-e a Buffyt. Nos nem, látni éppen nem láttam. De éreztem, hogy ott ül mögöttem ás hátolról simogatja a hajamat és a hátamat... nagyban azon voltam, hogy Xandert lekoptassam, Buffy meg csak a fülemet nyalta, megharapta és húzta... Pff, véres pokol, kicsit sem lehetett fura... Vissza akart húzni az ágyra, hát őrült ez a csaj! Na végre sikerült elküldeni Xandert, na szegény, most elég szánalmasnak hihet... még be is szólt, hogy nem ártana beszereznem egy csajt...
Nem, tényleg nem ártana...
Felálltam, és töltöttem magamnak egy pohár piát. De tudom én, hogy Buffy most csak azért van itt, mert... úgy érzi, hogy szabad, és hogy most van az az idő, amikor bármit megtehet. De én nem ezt akarom. Én nemcsak lefeküdni akarok vele... És ha nem lehet teljesen az enyém, akkor nem kell sehogy... Szóval elküldtem. Oldja csak meg az ügyet, legyen újra a régi színes önmaga, és akkor nézzen szembe velem. De csak nem akart otthagyni... huh, éreztem ahogy hozzám ér ott, ahol csak... na ne, ez övön aluli volt... ez csalás...
Igen, nehéz volt elküldeni, de értsd meg, én nem csak ezt akarom tőle...