103. Afterlife
Annie Flower 2004.10.18. 20:03
...
103. Afterlife
Mr ssze-vissza kerestem mindenhol Dawnt. Megõrlt ezt a csaj? Vigyznom kell r! Dmonok rohangsznak az utcn, ez a kiscsaj meg elkborl mellõlem. Fogja azt elrohant! Aztn gondoltam, hogy biztos hazament. Ht hova ment volna? Szal felpattantam a lopott motorra, s elmentem Buffy hzba. Amint belptem elkezdtem kiablni: Dawn, Dawn, itt vagy? s megjelent a lpcsõben. Azt a mindensgit!! Dawn, te tudod? Le tudnm csavarni a fejed s kiszvni az agyad! s Dawn csak llt ott, aztn meglttam Buffyt a lpcsõn, s keserû lettem, oh, hogy ez mos megint megjavult, ht frank... aztn.. csak rnztem s reztem, hogy õ... igen, õ az igazi Buffy. Buffy, itt van, s l... Msodpercekig meg sem tudtam szlalni, csak nztem, ahogy ott ll... ezer vrzõ pokol, ez itt van... mit tettek? Itt van, visszahoztk! s a keze, tiszta seb... n tudom, ismerem ezeket a sebeket, fjan ismerõsek, n tudom, kista magt a srbl, ahogy n is tettem olyan rgen... Jaj, gyorsan, valamit... Dawn, hozd a fertõtlentõt, kdszert, gyere... leltem vele szemben s... megkrdezte, hogy mennyit volt odat. Persze, tudtam, knyszeresen szmoltam minden napot amita elment, 147 napja, ma 148, de a ma nem szmt, ugye? Olyan sok, annyi idõ, pedig semmi ahhoz kpest amennyit eddig ltem... s õ azt mondta, hogy hosszabbnak rezte. Buffy! Aztn megjttek a tbbiek, az sszes bartja, elrasztotta õt krdsekkel, n pedig kimentem. ez sok, egyszerûen sok! Ot lltam kint, s gondolkoztam, amig õk is ki nem rtek. Perzse a szeder rgtn letmadott a srtõ felttelezsvel. A fhoz nyomtam s vdln mondtam neki, nem szltatok nekem! egsz nyron veletek dolgoztam!!! De figyeld, kitalltam! Ti taln nem de n igen! Willow tudta, hogy taln nem lesz ugyanaz amikor visszatr, az is lehet, hogy meg kell tõle szabadulni... s n nem engednm, soha nem engednem brmilyen is lenne... s Willow tudta ezt... szederk meg csak nztek, nem hittk el... nem, pedig n tudtam! Szeder meg: Ne mondd hogy nem teljes ltezsed legjobb perce volt amikor jra meglttad! Nem szltam. Igen, az volt, a legjobb pillanata, de ezt akkor sem szabadott volna... megfordultam, s elindultam, vissza a motorom fel, de mg visszakiltottam: A varszlat nem egyszerû, kvetkezmnykekkel jr! Mindig! Visszamentem a kriptmba, le a titkos kis helyemre a fld al, s nem tudtam, hogy mit rezzek. Itt van, Buffy itt van... Csak fel al jrkltam, s nem tudtam, hogy mit csinljak, megtttem a falat, megvertem, s vrzett a kezem, pont mint Buffy keze, pont gy, n meg csak nztem, s nevettem, nem is tudom mirt, csak kiszakadt belõlem, valami ostoba nevets... Aztn meghallottam, hogy van valaki odafnt. Gyorsan elhallgattam, odalopakodtam a kshez, s kivettem a tokjbl. Lassan felmentem, s akkor... meglttam, hogy ott ll Buffy. Buffy! Vigyznod kne... nem tudhatod, hogy milyen gonosz szegez kst a htadhoz! mondtam neki, s eltettem a kst. Megjegyezte a kezemet is... igen, pont mint az v... valamit mondani akartam, ht elkezdtem beszlni... Willow egyre erõsebb, nem? Visszahozott... Nehz lehet mellette a hallba merlni... Buffy, nem lsz le? a te btorod, ltnd a lentit, egszen flancos... Aztn meglltak a szavaim, s komolyan mondani kezdtem: Ha... emlkszel mit mondtam? Meggrtem hogy megvdem... Ha megtettem volna... mgha nem is sikerlt... nem kellett volna leugranod. De tudnod kell, hogy megvdetelek, nem akkor amikor szmtott, ksõbb, azutn... Minden jjel magam elõtt ltom... Mskpp csinlom, gyorsabban, okosabban... tucatszor, mindig mskpp... minden jjel megvdelek...
Br fnyesen sttt a nap, de Buffy utn mentem, be akartam menni... de aztn nem mentem, mert hallottam, hogy lekiznek bent... hnyingerem van :-S Aztn Buffy kijtt, csodlkozott, hogy nem gek el a napon, de nem, tudod most a nap elg alacsonyan ll, s itt rnyk van... Aztn megkrdeztem, mirt hagyta ott õket. magnyra volt szksge, el is akartam menni, aztn rjttem, hogy nem tudok, nem lphetek ki az rnykbl... Olyan szomoran lt ott... meg kellett krdeznem, Buff... vadsz minden renben? Buffy, ha valami... fjdalmad van... szksged van valamire... ha segthetek... Ht elg rgen voltam mr a pokolban de tudok egyet s mst a szenvedsrõl... Aztn vgre megszlalt, s n mr csak hallgatni tudtam... Boldog voltam s nyugodt... tudtam hogy jl vannak mind akiket szeretek, n tudtam... az idõ nem jelentett semmit minden alaktalan volt, s mgis n n voltam, meleg voltam, szerettek ott, kiteljesedtem, teljesen, nem rtem a teolgit, vagy a dimenzikat, semmi ilyet tnyleg... azt hiszem a mennyben voltam... most nem vagyok, kitptek onnan engem... a bartaim hztak ki... itt minden nehz, okos s... erõszakos, minden amit rzek, amit megrintek ez a pokol, hogy tlljk a kvetkezõ percet aztn a kvetkezõt... s tudjuk, hogy veszetettnk... Elindult, ki a napfnybe, s mg visszaszlt: nem tudhatjk meg, soha! Elment s n ott maradtam amg le nem megy a nap a zavaros gondolataimmal
|