18. howard benson

Gerard: és utána láttuk ezt a pasit, ahogy jön be a stúdióba melegítőalsóban, mellényben, és úgy hívták, hogy Howard Benson

Howard Benson: a legelső alkalom, amikor a bandával találkoztam, az az előkészületeknél volt. Eljátszottak nekem néhány számot

Frank: emlékszem, hogy bejött, és én meg arra gondoltam, hogy mi van, valaki pizzát rendelt?

Mikey: annyira a védjegyévé váltak a melegítőgatyák, hogy egy cégnek külön szerződése van vele (????)

Gerard: négy Motörhead lemezt csinált, és ez az, ami miatt érdekelt minket...

Frank: kérdeztük, hogy akkor ő csinált Motörhead lemezeket, és mondta, hogy igen, csinált. Mi meg csak lestünk

...

Gerard: a másik dolog, ami miatt érdekelt ő minket, hogy ő keresett meg minket, és így szeretünk dolgozni.

Howard B: Tetszett a tény, hogy Gerard képregény – rajongó volt, lehet, hogy ez őrülten hangzik, de ott volt neki a látvány a képregények miatt, és tudtam, hogy ezt az egész látványt a zenéjébe, a bandába is bele akarja vinni.

Gerard: dalszövegileg, egy olyan helyre akartuk elvinni a zenét, ahol már régóta nem volt, vagyis történeteket akartunk elmesélni, és metaforákat akartunk használni...

Gerard: ami inspirált minket, hogy horrorfilmeken, képregényeken nőttünk fel, és ezt összevegyítjük a valós élettel. Minden, amiről írunk, az valós, csak metaforákat használunk a leírásukhoz.

Gerard: igen, egy megadott sztori alapján indult el, utána egyre inkább kötődött a valós élethez, a banda életéhez, és amiről a banda beszélni akart.

ami tetszik a Revenge-ben, hogyha tényleg elveszel minden fikciót és lecsupaszítod az egészet, a lemez, amit a világon mindenfele szeretnek emberek, legbelül két kisfiúról szól, akik elvesztették a nagymamájukat.

Gerard: amikor Mikey és én elvesztettük a nagymamánkat, az egész lemez egy más irányt vett...

Ray: amikor Gerard és Mikey elvesztették a nagymamájukat, és tudod, mi mind egy nagy család vagyok, szóval ez mindenkit nagyon megérintett. Ő és Gerardék nagypapája komoly szerepett játszott abban, hogy a banda ma az, ami. Ők vették az első kisbuszunkat, a nélkül el se kezdhettünk volna turnézni. Az ő veszteségüket mi is átéreztük, és azt mondtuk, hogy igen, a lemeznek ebbe az irányba kell haladnia.

Interjús: mi az album címének a története?

Gerard: egy olyan címet akartunk, ami egy olyan mozifilm címe is lehetne, ami sosem készült el. Ahogy befejeztük az első lemezt, ez volt az a cím, ami a fejemben volt. Pár hónappal az után, hogy befejeztük az első lemezt, már megvolt a következő címe.

Howard Benson: ez a lemez majdnem egy rock opera egy bizarr szemszögből. Talán nem ez volt a szándék a megírásnál, de én így érzem.

Ray: Howarddal dolgozni remek élmény volt.

Gerard: Howard olyan volt nekünk, mint egy tanár. Megtanította nekünk a jó dal megírásának aranyszabályait.

Frank: „Azt úgy kell betűzni, hogy r-e-f-r-é-n.”

Howard Benson: hogy mennyit működtem közre? Tulajdonképpen én írtam az összes dalt. Nem, csak viccelek, producer humor.

Craig A: olyan jók akartak lenni a stúdióban, amennyire csak lehet. Szerintem Howard-ra úgy tekintettek, akárcsak egy edzőre.

Gerard: olyan volt, mint egy edző. Mint egy sportedző.

Mikey: Howard olyan fajta ember, aki kihívásokat állít veled szembe.

Ray: egy csomószor utalt arra, hogy egy lemezt csinálni, vagy egy bandában lenni ahhoz hasonlít, mintha egy kosárlabdacsapatba lennél. Mindenkinek van egy saját, önálló szerepe.

Gerard: kábé olyan volt, hogy ’most mit csinálsz?’ Mi úgy voltunk vele, hogy ember, itt van ez a rész, tökjó, ő meg csak azt mondta, hogy mi ennek a résznek a jelentése? Semmi összefüggés nincs e között, és a dal többi része között... csak összezavarsz az egésszel.

Frank: és hogy „ez a lényeg”.

Gerard: jaja, hogy „ez a lényeg”. Nem is tudom, hányszor mondta, hogy „ez a lényeg”.

Howard: azt mondtam bizonyos részeknél, hogy ennek nincs értelme, nem ér semmit, szemét az egész. Amit mondani akarsz, és az érzelmek jelentenek valamit, amit ki akarsz fejezni, és nem az, hogy mennyi gitár, meg ’nézd, hogy tudok gitározni!’ rész van benne... az senkit se érdekel.

Mikey: játszottál egy számot, és azt mondtad magadba, hogy ez a rész biztos nagyon fog neki tetszeni, és ő meg meghallgatta, és azt mondta, hogy ’hmmm, nem értem’ vagy ’biztos vagy ebben? Biztos el akarod játszani ezt a részt?’ És akkor azt gondoltad magadban, hogy akkor ez a rész biztos szar. Ő segített abban, hogy tisztábban lásd a dolgokat.

Howard B: szerintem ennek a bandának a hozzáállása, és a munkája volt az egyik legjobb, amit valaha is láttam.

Craig A: Nagyon könnyű velük a stúdióban dolgozni, mert nagyon nyitottak mindenre.

Ray: hiába kérdőjelezte meg a munkádat, azzal csak abban segített, hogy utána valami jobbat tudj kihozni magadból.

Howard B: amikor mondtam, hogy ehhez és ehhez új részeket kell írnotok, fenn voltak egész éjszaka, és amikor másnap visszajöttek, és kész volt. És a gitárosok... annyira izgatottak voltak hogy ott lehettek... össze-vissza ugráltak a stúdióban, és olyan keményen játszottak, ahogy csak telt tőlük. Tényleg hihetetlen volt.

Ray: a The Ghost Of You eredetileg teljesen másképp volt megírva. A halk rész után jön a refrén teljes erővel, erős dobokkal és gitárokkal. És a lemezen van még egy refrén pluszba. És ahogy eredetileg terveztük, jön a halk, utána a keményebb rész, és a dalnak vége lesz. Howard azt akarta, hogy legyen ott még egy refrén ott. Mi mind utáltuk az ötletet, mert azt gondoltuk, hogy a dal így jó, ahogy megírtuk. És utána Howard megmutatta az ő verzióját Gerardnak és nekem, hogy jön a halk rész után újra jön a keményebb rész, plusz a  refrén és a szemünk egyszerre kinyílt, és azt mondtuk, hogy basszus, igaza van. Nagyon jó hatása lett így az egésznek.

Gerard: miután megértettük, hogy tényleg mit akar mondani, megtanultuk. Megtanultuk, hogy épül fel egy jó dal, és miután megtanultuk, és másfél hétig csak írtunk. Akkor rögtön csináltunk 5 vagy 6 másik dalt.

19. warped tour

Gerard: kész lett a lemez és utána mentünk is vele turnézni

            (koncerten) mi vagyunk a My Chemical Romance, New Jerseyből jöttünk, és olyan szemeteket szoktunk kinyírni, mint Ti!

Gerard: jött a Warped Tour

Interjús: szóval ez az első alkalom, hogy a Warpeden vagytok?

Gerard: igen

Interjús: jól érzitek magatokat eddig?

Ray: fantasztikusan

Gerard: akkortájt kezdtem el komolyabban inni, és gyógyszereket szedni

Interjús: milyen fajta gyógyszereket szedsz?

Gerard: Xanax-ot

 Gerard: nem vagyok én részeg, csak egy kicsit beszívtam

Gerard: nagyon faszául vagyok – visít –

Brian: Gerard Way alkoholista lett

Gerard: ez olyas valami, amit sajna úgy éreztem, hogy meg kell tennem, ahhoz, hogy azzá a Gerarddá váljak, aki fellép a színpadon

Gerard: (koncerten) most egy nagyon személyes dal következik, Mikey és az én nagymamámról, a dal címe Helena, ha tudjátok a szöveget, énekeljétek velem

Gerard: sokáig tartott túlesni rajta

Frank: egyszer teljesen részeg volt, szerintem a gatyája is lecsúszott

...

Kamerás: már megint lecsúszott a gatyád

Gerard: női szabás, azok folyton lecsúsznak

Brian: egyszerre menedzsereltem a Used-ot, és My Chemical Romence-t, és Gerard ivása az Gerard ivása volt, ezt csinálta, majd folyamatosan romlott a helyzet

Gerard: ittam egy pár sört

            nem is vagyok részeg

Frank: muszáj volt meginnod az utolsó sört?

Gerard: (??)

Gerard: fantasztikusan érzem magam

Fangörl: annyira jók vagytok

Gerard: túl vagyok gyógyszerezve

Gerard: ittam ma egy pár sört, de csak egy párat, azért, mert olyan meleg van

Brian: utána egyre többet és többet ivott, a helyzet meg egyre kezelhetetlenebbé vált

Gerard: megy ez nekünk! ’Shit is easy peasy pumpkin peasy, pumpkin pie, motherfucker’ (kábé: könnyű ez mint az állat, wázz)

Pali: Gerard, el ne toszd, el ne toszd! ( - Gerard eltossza)

Mikey: már harmadik óta kickballozunk, öreg

Brian: emellett a többi bandatag is ivott, de nem ilyen súlyosan

Gerard: most lényegében az van, hogy én és Frank sörözünk

Frank: szerintem nyerésre állunk, de tök részeg vagyok, szóval...

Gerard: ez a kickball... ez hogy mekkora jó szórakozás!

            Bibliai volt, és hihetetlen, és drámai, és egy picit elbasztam, de tudod mit? Faa.... jó voltam.

Brian: ez volt a kezdete ennek az egész lejtőnek

...

Brian: ha meg kellett vele beszélnem a dolgot, akkor az úgy ment, hogy a bandában levő helye követelte meg az ivást, ő részeg akart lenni... oké! Tudod, ő egy fiú volt egy fura helyzetben, hogy énekelnie kellett ebben a bandában, és túl hamar kellett felnőnie

Kamerás: életben van!

Gerard: jaaaa

            igazából az történt, hogy leszédültem a járdáról, bele a bokrokba. Az egész úgy volt hogy óóóóóó (megmutatja)... most kinyírtam egy csomó növényt

Frank: (röhög) Oké, elég volt, menjünk.

tovább>>>