5., welcome to the black parade

- Ray -

A ’Parade’ egy nagyszer� p�lda arra, hogy egy dal mennyi v�ltoz�son tud �tmenni a v�gleges verzi�j�ig. M�g New York-ban �gy indult, hogy k�l�nb�z� temp�j� �s hangz�s� r�szek lesznek egym�s ut�n rakva, hasonl�an a Green Day ’Jesus Of Suburbia’-j�hoz. Volt n�h�ny t�kj� r�sz, de az eg�sz dal nem �llt �ssze, �s ez a t�ny fontosabb volt ann�l, mint hogy van a sz�mban n�h�ny jobb r�szlet. Amikor meg�rkezt�nk L.A-be, felgyors�tottuk a temp�t, �s megtartottuk a j� r�szeket, �s a dal elkezdett form�t felvenni. Akkor tulajdonk�ppen be is t�lt�tt egy �rt, mert az id� t�jt csak k�z�ptemp�j� dalokat �rtunk, �s ennek az egynek volt egy nagy adag energi�ja. Szimpla zongor�b�l �s �nekb�l �tment gyorsabb punk n�t�ba. Az �tmenet nagyszer�, klasszikus hangz�s� volt (’Canon in D’) amit m�r r�g�ta ki szerett�nk volna pr�b�lni, �s ez most nagyon j�l bele is illett a dalba. A dal v�ge fel� a hangnemet is megv�ltoztattuk, amit eddig m�g egyszer se csin�ltunk, ez a dal v�g�t m�g dr�maibb� tette. A dal k�ny�rg�tt egy nagy, harmoniz�lt sz�l��rt (komolyan!) sz�val �rtam egyet, majd fel is vettem a j� kis megb�zhat� MBox-omon �s az �t�tt - kopott laptopomon. �gy �rezve, hogy a dal k�szen van, fel is vett�k ebben a form�j�ban.

Egy p�r h�tig �gy hagytuk a sz�mot, �s k�s�bb Gerard javasolta, hogy vegy�k el� �jra �s pr�b�ljunk ki rajta n�h�ny dolgot. Ez el�sz�r meglep� volt, mert addig az volt a dalok k�z�l az egyik favorit, de � �gy �rezte, hogy a dal jobb is tud lenni. �s am�g el�sz�r mindenki nyugtalan volt miatta, meger�ltett�k magunkat, hogy a j� dalb�l m�g jobbat csin�ljunk. �j �tletek j�ttek, �s ezzel egy�tt j�tt a ’The Parade’ is, az album c�me. A kor�bbi zongora intr�t felv�ltotta egy �j, majd a k�l�nb�z� hangszerek j�ttek be sz�pen egym�s ut�n, am�g v�g�l minden egyszerre zend�lt fel f�v�sokkal, git�rokkal, dobokkal. Frank ehhez a r�szhez �rt egy remek dallamot, amihez �n k�s�bb �rtam egy k�s�r� r�szt. A Frank �ltal �rt r�sz nagyon megind�t�, �s a valaha �rt egyik legjobbja.

A versszakn�l megmaradt a r�gi dallam, de Gerard sokkal jobb �nekkel �s dalsz�veggel j�tt el�. Megv�ltoztattunk egy akkordot a refr�nben, �s megint, a legkisebb v�ltoztat�s hozta a legnagyobb hat�st. A „We’ll carry on” sor nagyon j�l passzolt �gy ehhez a r�szhez. A r�gi sz�l�t megv�ltoztattuk �s a sz�m elej�re ker�lt. Nagy falat volt elveszteni ezt a szakaszt, de az eg�sz a dal �rdek�t szolg�lta. Meg tudtam tartani annak a sz�l�nak a legjobb r�szeit, �s az �jjal kombin�lva �gy m�g nagyobb s�lya lett, m�g t�bb �rzelmet tudott k�zvet�teni. Az utols� r�szt a sz�l�ban az aznap el�tti este vettem fel a laptopomra a lak�somban. Annyira ideges voltam k�s�bb a st�di�ban, nem tudtam norm�lisan elj�tszani! Ez volt az utols� r�sz, amit fel kellett git�roznom a lemezhez, �gy l�tszik, hogy nem akartam, hogy v�ge legyen...

A dal v�gi szekci�ban lelassul a sz�m, G pedig hosszan, hosszan, �s mindenn�l magasabban �nekli a szavakat egym�s ut�n. Chris Lord-Alge, a mixer�nk, mindenkit meglepett, amikor a dal v�g�re odarakta azt az egyetlen dob�t�st. Mindannyian im�dtuk. Ami ezzel a dallal t�rt�nt, nagyon k�l�nleges volt. Mindenki a saj�t teljes�t�k�pess�g�nek a hat�r�ig jutott el, f�lredobva minden olyan �rzelmet, ami m�r az addig is j� dalhoz k�t�tte �ket, hogy �gy egy teljesen �j szintre juttass�k el azt.

- Frank –

Basszus, legyen sz� arr�l, hogy valami �tmegy a sz�r�n... ez a dal n�gyszer lett �t�rva. A legkor�bbi inkarn�ci�ja egy dallam volt, ami az ’I Brought You My Bullets’ �r�sa idej�n keletkezett. Bezony, olyan r�gen. Eml�kszem, hogy m�g alig csatlakoztam a band�hoz �s az volt a mi punk rock ’My Way’ – �nk (olyan, mint a Sid Vicious verzi�, csak jobban �sszhangba hozva) �s egy nagy kedvenc is azon a lerobbant tany�n, amit gyakorl�teremnek h�vtunk. Bar�tok j�ttek r�szegen vagy mittom�n, hogy megn�zz�k a gyakorl�st, �s mindig k�rtek valamit – eml�kszem, hogy a ’5 Of Us Are Dying’ volt mindig az eny�m. Nam�rmost a dal nem lett befejezve a Bullets-szel egy�tt, �s ott lett hagyva �sszeverten, v�g n�lk�l, elfeledve. A ’5 Of Us’ �jra fel lett hozva, amikor New Jersey-ben �rtuk a Three Cheers For Sweet Revenge-t... megpr�b�ltuk felid�zni, hogy mink volt meg... megpr�b�ltuk onnan folytatni, ahonnan kor�bban abbahagytuk... de volt egy csom� dalunk, amin m�r dolgoztuk akkor, �s nem lett befejezve. A dallam az�rt elker�lt L.A-ba �s meg is mutattuk Howard Benson-nak, f�leg az�rt, mert annyira szerettem, hogy ak�rh�nyszor �rtunk valamit, mindig felhoztam. De Howard nem gondolta, hogy a dal el�g k�l�nleges ahhoz, hogy tov�bb dolgozzunk rajta, ez�rt a Revenge – r�l is ki lett tiltva. K�t �vvel k�s�bb NYC-ben tal�ltuk magunkat dal�r�s k�zben, �s mivel a szok�sok embere vagyok, felhoztam, hogy na �s mi van a ’Five Of Us Are Dying’-gal... elbabr�ltunk azzal, amire m�g eml�kezt�nk bel�le, majd v�g�l is ebb�l lett egy k�sz dal. Lass� volt, de volt egy el nem vitathat� ereje... hasonl�an a ’When My Guitar Gently Weeps’ – hez vagy a ’Dig A Pony’ - hoz (egy szem�lyes kedvenc). Majd innen �tker�lt L.A-be az el�munk�latokra, �s azt mondtuk, hogy mi lenne, ha felgyors�tan�nk, megv�ltoztatn�nk a refr�nt, majd leegyszer�s�ten�nk. Vagyis alapvet�en mit csin�lna vele a Ramones? Bumm... sz�ven �t�tt minket... im�dtuk... annyira im�dtuk, hogy eljutott a st�di�ig, v�gre be lett fejezve, hogy r�ker�lj�n a lemezre. Azt�n meghallgattuk, m�g t�bbet hallgattuk, majd megk�rd�jelezt�k. F�leg, hogy ez volt a legjobb, ami t�l�nk telik, a refr�n eleget mond nek�nk? Gerard azt �rezte, hogy jobbat is tudunk enn�l, Ray-jel egy�tt kipr�b�ltak valami m�st a refr�nre, amit�l egy �j dallam lett ott. De azzal, hogy a refr�nt megv�ltoztatt�k, v�ltozott az eg�sz dal. Mindent �jra kellett �rni. Szkeptikus voltam, m�g mindig im�dtam az eredeti verzi�t, �s megint f�ltem, hogy a dal erre a lemezre se fog r�ker�lni. De eml�kszem, hogy aznap, hogy kipr�b�ltuk az �jabb verzi�t, Gerard azt k�rte t�l�nk, hogy b�zzunk benne, �s hogy tegy�k ezt a verzi�t is a magunk�v�. Nem fogok hazudni, az els� pr�b�lkoz�sn�l nagyon nem tetszett �gy a dal. De ut�na dolgoztunk rajta, majd m�g t�bbet dolgoztunk rajta, Gerard sz�t�nekelte az agy�t is, �s az eg�sznek kezdett �rtelme lenni. Ez a dal volt az, amin valaha is a leghosszabb ideig, �s a legt�bbet dolgoztam. De t�nyleg igaz�n �gy �rzem, hogy a befejezett v�ltozat minden szava �s minden hangjegye meg�rte. Annyira b�szke vagyok mindenkire a band�ban, mindenki hihetetlen munk�t v�gzett ezen a lemezen, �s szerintem a dal ezt t�nyleg meg is mutatja. Ut�irat: hallgass�tok az eg�szet figyelmesen, meghallhatj�tok az apuk�mat is rajta.

                                                                                              tov�bb>>>