The Black Parade

�rta

Bob Bryar

Nekem... a The Black Parade akkor kezd�d�tt el t�nyleg, amikor r�eszm�ltem, hogy egy igazi lemezt fogok felvenni. Ez mindig is az �lmom volt, de a m�ltban sosem volt lehet�s�gem r�. Dobolni l�ptem be ebbe a band�ba. Majdnem k�t �vig olyan r�szeket j�tszottam, amiket nem is �n �rtam. Most itt volt az id� arra, hogy t�nyleg l�trehozzak olyan dolgokat, amik majd �r�kre megmaradnak.

Az eg�sz a Warped Tour – on kezd�d�tt. A buszunk h�tulj�ban volt egy st�di� fel�ll�tva. �gy m�sra alig volt hely�nk, viszont ak�r eg�sz nap zen�lhett�nk �s gyakorolhattunk, ha �gy �rezt�k. Szerintem ennek nagy r�sze volt abban, hogy az �j lemez ilyen j�l siker�lt. V�g�l is nem sok mindent tartottunk meg abb�l, amit a buszon �rtunk, de a sz�momra ez volt a legjobb �t, hogy kitapasztaljam a dolgokat. Nem volt semmi nyom�s �s csak pr�b�ltam beleszokni a dolgokba. Az utols� dolog, amit lemezre vettem, az k�b� h�t �ve volt. Nagyon ideges voltam.

Az id� nagy r�sz�ben Toro k�l�nb�z� dolgok �sszekever�s�vel j�tszott. Azt vettem �szre, hogy mindent t�lj�tszottam. Elj�tszottam a legbonyolultabb �s legnagyszer�bb dolgot, amire csak gondolni tudtam. De m�gse m�k�d�tt. Azt�n egy id� ut�n, elkezdtem mag��rt a dal�rt dobolni. Mindenk�ppen van egy pont, amit t�lj�tszva az ember el tud rontani egy dalt. Most m�r tudom, hogy egy j� dal mag�r�l a dalr�l sz�l �s nem arr�l, hogy egy dolog ki van benne emelve.

A st�di�munk�latok k�l�nb�ztek minden m�st�l, amit addig l�ttam. Eld�nt�tt�k, hogy egy olyan st�di�t b�rel�nk ki, ahol a dobfelszerel�sem az eg�sz felv�teli munk�k alatt ott maradhat. Rendszerint a dobol�st az els� p�r h�ten veszik fel, �s ut�na a dobos munk�j�nak v�ge is van. Mi azonban dalr�l dalra haladtunk. Ha meg akartam v�ltoztatni egy �temet, ami m�r fel volt v�ve, b�rmikor megtehettem. Ez szint�n egy nagy terhet vett le a v�llamr�l. J� p�lda erre a ’Cancer’. Az els� verzi�n�l a teljes sz�m alatt j�tszottam. Ut�na �jra �s �jra meghallgattam, �s elhat�roztam, hogy visszafogom az eg�szet egy picit. Nem nagy v�ltoztat�s volt, a v�geredm�ny m�gis teljesen m�s lett.

Egy csom� olyan dolog van a lemezfelv�tellel kapcsolatban, amir�l azt hittem, hogy m�r ismer�s, azt�n m�gis az ellenkez�je bizonyosodott be. Az egyik ilyen dolog, hogy csak bemegy�nk a st�di�ba, azt�n k�nnyed�n �s gyorsan �sszehozunk egy nagyszer� lemezt. T�ved�s. Ez val�sz�n�leg az �letem egyik legfur�bb szakasza volt. Pontosan eml�kszem r�, hogy egyszer azt mondtam Gerardnak, hogy a The Black Parade ki akar ny�rni minket. N�h�ny ponton t�nyleg �gy �rz�d�tt. Egy csom� szem�lyes �s orvosi dolog t�rt�nt vel�nk. Ezek a probl�m�k, �s a t�ny, hogy �t sr�c megpr�b�lta a t�l�k telhet� legjobb lemezt �sszehozni, n�ha el�g nagy megpr�b�ltat�sokhoz vezettek. Hogy ezzel megbirk�zzunk, volt egy megold�sunk, a viharszoba. Nem is egy, hanem h�rom. Ezekben a szob�kban a s�lyos dolgok k�z�l is a legs�lyosabbakat besz�lt�k meg. Ezeket a t�m�kat kisebb, cs�ndesebb, szem�lyesebb szob�kban kellett felhozni. Szem�lyesnek kellett maradnia. Ha b�rki m�s meghallotta volna, hogy mikr�l folyik ott a sz�, biztos, hogy k�rh�zba dugtak volna minket. �gy visszatekintve az eg�sz dolog �r�ltnek hangzik, de akkor ez az eg�sz a vil�g v�g�t jelentette nek�nk. Itt van egy p�lda egy ilyen szitu�ci�ra. Arra fogom az eg�szet, hogy m�r nagyon f�radt voltam, mert m�r most �gy visszatekintve mind tudjuk, hogy t�vedtem. A felv�telek alatt egy indul�t kellett j�tszanom. J�tszottam azt, ami szerintem odaill� volt, de mindenki m�s azt mondta, hogy t�lj�tszom. �n, valamilyen okn�l fogva, �tmentem bunk�ba, �s elkezdtem vitatkozni. R�viden: egy ilyen szob�ban k�t�ttem ki. �r�kig besz�lgett�nk, �s v�g�l olyan t�m�k is felmer�ltek, amik egy�ltal�n nem is tartoztak oda. Ez�rt tartott minden ilyen �ssze�l�s olyan nagyon sok�ig. Az egyik dologb�l j�tt a m�sik, abb�l a harmadik �s �gy tov�bb. A legv�g�n, minden ilyen �ssze�l�s j�l v�gz�d�tt, �s mindenki boldog volt �s mosolygott.

azokat az embereket is meg szeretn�m eml�teni, akik egyszer�bb� tett�k a felv�teleket.

felsorolom �ket, majd besz�lek r�luk:

Rob Cavallo, Doug McKean, Chris Steffen, Mike „Sack” Fasano �s Hans.

Robot neh�z volt el�sz�r kiismernem. Nagy, h�res producerhez m�lt�an kellett volna viselkednie, de egy�ltal�n nem volt olyan. Elvitt minket vacsor�zni, �s emberekk�nt kezelt minket, �s nem egy bandak�nt, akiket h�ress� akart tenni. Nem is nagyon sz�lt bele a dobol�somba, hanem egy csom� b�tor�t�st kaptam t�le. Azon k�v�l mindig ott volt, ha besz�lget�sre volt sz�ks�g. M�g ha a probl�m�nak semmi k�ze se volt a lemezhez, b�rmelyik�nket fel tudta dobni, hogy az a bizonyos probl�ma ne hasson r�nk negat�van. � mindenk�ppen az az egyetlen ember, aki ennek a lemeznek a producere lehetett.

Doug szint�n egy m�sik ember, aki egy els�rang� s***fej lehetett volna, ha �gy akarta volna. Van egy Grammy-je. Manaps�g ha van egy Grammy-d, �rinthetetlen vagy. Eg�sz nap el tudtam h�ly�lni Doug-gal iChat-en, ut�na bementem a st�di�ba �s r�j�ttem, hogy ez a rendes sr�c a legjobb technikus az �zletben. Doug kap�sb�l hihetetlen hangokat tudott keverni. Megvannak a m�dszerei arra, hogy hova tegye a mikrofonokat �s m�s k�ty�ket amiket � hoz mindig a mel�hoz. Mindegyik banda szerint Doug csavar egyet a dalokon �s a lehet� legjobb cuccot hozza l�tre. A felv�telek j� hangulatban teltek, az alkot�kedv vir�gzott. Mindig adott nekem id�t �s engedte, hogy annyiszor doboljak fel egy-egy r�szt, amennyiszer csak akarok. Doug szint�n az egyed�li lehet�s�g volt ehhez a lemezhez.

Chris Steffen volt a technikus asszisztense a lemezen. �gy n�z ki, mint egy hippi, de az ember olyan, mint egy sz�m�t�g�p. Nagyon okos, �s Nebraska-i. A felv�teleket sim�v� tette, a st�di�t pedig otthonoss�. Plusz azt is ki kellett b�rnia, hogy Doug �s �n minden t�z percben azzal ny�zzuk, hogy hozzon Coffee Bean-t. Reggelig fenn maradt, hogy fel�gyeljen a szem�lyes �gyeinkre, mert tudta, hogyan kell. Mindny�junkat boldogg� tett �s t�le a munka k�nnyed�n folyt. Chris rulez.

Sack a dobfelszerel�s�rt felelt a lemezen. Ez a folyamat sokkal nehezebb volt, mint azt gondoltam volna. Minden egyes dalhoz m�s cuccok kellettek. Sok olyan helyzet volt, amikor �n azt mondtam, hogy j�l sz�lnak a dobok, de Sack �s Doug nem egyeztek meg velem. Olyan dolgokat kerestek, amikr�l addig nem is tudtam. De amikor �gy tal�lt�k, hogy t�k�letes a r�sz, a dobok elkezdtek dalolni. �s ez mind Sack nagyszer� �tleteinek �s soha ki nem fogy� pacsijainak k�sz�nhet�k. Sokat seg�tettek nekem.

Ezek a The Black Parade fontosabb eml�kei sz�momra. �r�l�k, hogy be tudtuk fejezni �s alig v�rom, hogy turn�zzunk vele, �s �l�ben j�tszhassam a dalokat. Ez a legjobb �s a leg�r�ltebb dolog, ami valaha is t�rt�nt velem �s meg szeretn�m k�sz�nni a m�sik n�gy sr�cnak az �lm�nyt. Tartozom nekik.

                                                                                             tov�bb>>>