Im�dtam figyelni a kandall�ban lobog� j�t�kos t�zet. Olyan megnyugtat� �s bar�ts�gos volt, k�l�n�sk�ppen, amikor a kis�cs�m a sz�nyegen j�tszott, �desany�m a konyh�ban t�st�nkedett, �desap�m pedig egy �jabb �r�t jav�tott meg az asztaln�l �lve. �gy volt ez azon a bizonyos novemberi est�n is.

Mosolyogva n�zegettem Vincent j�t�k�t a kis makettel, amit apu k�sz�tett neki. Egyszerre azt�n valami megv�ltozott…

- Bud? - totyogott oda a kis �cs�m az ablakhoz �s pr�b�lt rajta kikukucsk�lni. Tekintet�vel kuty�nkat kereste. - Bud?

Ugatott. Olyan hangosan, mint m�g soha. M�r keltem volna f�l, hogy �n is megn�zzem, mi t�rt�nhetett, amikor Vincent egy hatalmasat sik�tott �s h�trah�k�lt. Bud m�r nem ugatott. Ny�sz�tett, mint akit k�noznak.

- Afa! Afa! - ord�totta az �cs�m a k�nnyeit�l fuldokolva. Apu f�lpattant �s h�tra h�zta Vincentet.

- Megn�zem, mi van odakint! Ne gyertek ut�nam, b�rmit is hallotok! Z�rk�zzatok be! - n�zett k�rbe �desap�m elsz�ntan.

- �desem, vigy�zz magadra! - fogta meg anyu a v�ll�t �s egy gyors cs�kot nyomott az arc�ra. Remegve �ltem a sz�kben. El sem akartam k�pzelni, mit l�thatott az �cs�m.

N�m�n �s rem�nykedve n�zt�k az ajt�t. A csendet �desap�m mindent bet�lt� �v�lt�se szak�totta meg. Csak �reztem, de elhinni nem b�rtam, hogy ez volt az utols� hang, amit �let�ben kiadott. Anya azonban f�lfogta �s � er�sebb volt, mint �n. Nem esett �ssze, nem �jult el. Tudta, most minket kell v�denie.

Bez�rta az ajt�kat �s ablakokat, majd mag�hoz h�zott minket �s vitt volna biztons�gosabb helyre, amikor az ajt�t bet�rt�k. Reszketve kuporodtunk egy sarokba, anyu mag�hoz �lelte k�t gyermek�t. N�gy csukly�s alak s�t�lt be a szob�ba. V�gigm�rtek minket, majd az egyik kil�pett t�rsai k�z�l. Anya �lel�se olyan szor�t� volt, hogy m�r f�jt. �r�ltem ennek a f�jdalomnak.

Az arctalan csukly�s belemarkolt Vincent haj�ba, aki a r�m�lett�l �s a s�r�st�l megsz�lalni sem tudott. Anya pr�b�lta visszar�ntani hozz�nk, azonban az a sz�rny� alak er�sebb volt. Ekkor a m�sik h�rom l�pett el�. Ketten elragadt�k �desany�mat.

- K�rem, ne b�nts�k a gyermekeimet! K�rem! Melody… - k�ny�rg�tt �rt�nk elhal�n �s a nevem volt az utols� sz�, amit kiejtett. Nem l�thattam, mit tesznek vel�k, mert a negyedik csukly�s el�m �llt. Csak k�l�n�s f�nyeket l�ttam felvillanni a h�ta m�g�tt �s hal�lh�rg�sek hallottam csup�n.

Nem s�rtam, nem voltam r� k�pes. A l�legzetem is elakadt, a leveg� rosszul esett. Az el�ttem magasod� r�malak f�lr�ntott a f�ldr�l �s asztalhoz l�k�tt. Nem volt er�m ellen �llni. Se lelki, se testi. �gy �reztem, nincs mi�rt k�zdenem, � pedig sz�rnyen er�s volt. �gy r�mlett, mintha a hal�l �llna el�ttem egy testi val�ban.

Egy ideig n�m�n figyelt. T�rsai besz�ltek m�g�tte, m�ssal foglalkoztak. Megragadott er�s kezeivel �s eszm�l�semben az asztalon tal�ltam magam. Ler�ngatta r�lam a nadr�gomat. �gyetlen�l �s tehetetlen�l kap�l�ztam, pr�b�lv�n ellen �llni. Minden hi�baval� volt. Egy id� ut�n f�ladtam a harcot. Nem l�ttam �rtelm�t. Leszaggatta r�lam a feh�rnem�t is, majd saj�t nadr�gj�hoz ny�lt. A maszkra n�ztem, amely arc�t fedte. �rj�ng�tt bennem a d�h, �m testem megadta mag�t. Ernyedten fek�dtem, m�r alig l�ttam b�rmit is.

Azt�n n�m�n ord�tottam f�l, mikor a f�rfi er�teljesen bel�m hatolt. Szinte sz�thasadtam bel�lr�l, ahogy kem�nyen �rintetlen testembe tolta mag�t. Egy hang sem j�tt ki a torkomon, mind bent rekedt. K�nnyeim lust�n peregtek le arcomon. A f�rfi f�l�m hajolt �s k�jes ny�g�seket hallatott. Ujjaival �gy mart bel�m, mintha egy szakad�k sz�l�n kapaszkodna. Az �larcra meredtem, ami m�g� elrejt�z�tt. Ami m�g� b�jva olyan tetteket vitt v�ghez, melyek a Pokolban kit�ntet�st �rdemelnek.

Utols� er�mb�l felemeltem kezem, megfogtam a maszkot �s lecs�sztattam arc�r�l. Figyeltem �tj�t, az asztalra hullott. A f�rfi ezzel mit sem t�r�d�tt, egyre kem�nyebben hatolt bel�m. Engem m�r nem �rdekelt semmi. Ism�t az arc�ra tekintettem, mely m�r azonban fedetlen volt. Szem�t most lehunyva tartotta, von�sai eltorzultak a k�jt�l. A haja olyan fekete volt, mint az �jszaka. Ajka b�n�sen r�ndult meg az �sszes mozdulatra.

Hirtelen mindene megfesz�lt �s hangja bent rekedt. Teste beleremegett a gy�ny�rbe �s hogy m�g tov�bb �lvezhesse, n�h�nyszor er�teljesen megmozd�totta m�g mag�t bennem �s egyszerre f�l�m hajolva felt�rta szemeit. K�t v�gtelen s�t�t alag�t. L�lekbe hatol�an meredt r�m, m�g hevesen mozdult m�g p�rat...

Ekkor lelkemet a S�t�nnak adtam �t. A szemei megbabon�ztak �s egyszerre a gy�ny�rt�l r�ndult elk�rhozott l�nyem. M�g lelkem a Pokolba sz�llt al�, testem a Mennybe sz�k�tt.

A f�rfi mozdulatlan lett. Arc�t az eny�mhez sim�totta �s kimer�lten pihegett. �n sem tettem m�st. Sz�gyen, f�rtelem, borzalom, fert� �s k�rhozat. M�g csal�dom holtan hevert k�r�l�ttem, �n olyan gy�ny�r�s�get �ltem �t, mit soha �letemben.

Ez a csukly�s alak azt�n a szemembe n�zett, megsimogatta a hajamat �s k�zben matatni kezdett valami ut�n. Egy fa p�lc�t vett el� �s a sz�vemnek szegezte. Kimer�lten figyeltem �t. Tekintetem fekete szem�re v�ndorolt. Az �jszaka f�nye j�tszott benne. H�vott mag�hoz. Ajkai azt�n az eny�mhez �rtek �s �n �tadtam magam neki. Pill�im �ssze�rtek �s t�bb� nem is v�ltak sz�t. Azokat a s�t�t szemeket l�ttam utolj�ra, azokat a nedves ajkakat �reztem utolj�ra �s az � m�ly hangj�t hallottam utolj�ra:

- Avada kedavra!